Vegyesgyümölcs-leves kompótból, vizes zöldségleves, rántott párizsi, desszertnek egy kocka piskótatészta. Az iskolai menzák népszerűtlensége mára legendás, jó, népszerű menzára leginkább csak magániskolákban találunk példát. Egy fővárosi iskolában lelkes szülők MAMZA néven különleges összefogást kovácsoltak, bevontak és meggyőztek mindenkit, akit kellett, az eredmény pedig talán túl szép ahhoz, hogy igaz legyen: ősztől lesz svédasztal, választható menü, salátabár, sulipiac helyi termelőkkel, friss alapanyagokból. Mindez ráadásul nem egy külső budai magániskola kávézójában, hanem két „fapados” belső-ferencvárosi állami suliban. Elmondták, hogyan sikerült, és azt ígérik, hogy bárkinek segítenek utánuk csinálni.
Egyszerűen nem finom, nem eszik meg a gyerekek – ez talán a legismertebb és végeredményben mindent eldöntő érv a jelenlegi menza ellen a legtöbb állami iskolában. Persze aki gyereket nevel jól tudja, hogy nekik megfelelni reménytelen vállalkozás, de mit tehetünk, szülőként próbálkozunk.
A közoktatásban viszont mintha ezt már évtizedekkel ezelőtt feladták volna. A menzán vagy megeszi a gyerek, amit kap vagy nem, és ha nem, akkor éhen marad vagy megy az iskolai büfébe.
„A centralizált működésből adódóan az étel az iskolai menzákon nem friss alapanyagokból készül, nem jó minőségű, nincs választási lehetősége a diákoknak, a végeredmény pedig rengeteg élelmiszerhulladék – az egész úgy ahogy van nagyon messze van a fenntarthatóságtól”
– sorolja nekünk a tényeket Barsabás-Sánta Edina, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola szülői munkaközösségének tagja. A szakmája szerint fenntarthatósági szakember az egyik alapítója annak a MAMZA nevű programnak, amelyet többek között az iskolai közétkeztetés megreformálására hoztak létre helyi lelkes szülők és szakemberek a Belső-Ferencvárosban.
Egy szülőkre és termelőkre épülő társadalmi startup
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.